Kűzdelem

Van az úgy, hogy kűzdünk valamiért, ami értelmet ad az életünknek vagy legalábbis úgy véljük. Valamiért, amiért képesek lennénk akár bármit is megtenni. Ami erőt ad és reményt. Ám eljön a nap, hogy feladjuk a kűzdelmet, mert nincs értelme és akkor hirtelen megszűnik minden, minden lelkesedés, kedv. A hétköznapok ismét szürkévé válnak, jelentéktelenné és talán értelmetlenné is. Igen új célt kell keresni, ám ezután egy kicsit nehéz lesz, de kell, hogy célunk legyen, valami amiért ismét kűzdhetünk, bár eleinte kevesebb odaadással, de az új cél elfelejteti a régit. Az átmeneti szomorúságot felváltja majd a mosolygós jókedv és a lendület!