Ignorance is a bliss

Ignorance is a bliss- as once I heard somewhere. They said that it's a bliss, because wise people, those beyond average, those who are called as geniuses, are lonely ones. They cannot find anyone whose intelligence is equal or near to theirs and they don't have the patience needed to handle others. I say it's a bliss, because in some cases the more you know, the worst it is. The more you know about a disease or it's outcome or even it's symptoms or anything else, some of us are able to think to the worst when there is nothing else just an inconvenience that can be solved or treated without any  medicine.

A tudatlanság áldás- ahogy egyszer hallottam valahol. Azt állították, hogy a tudatlanság áldás, mivel az okos emberek, az átlagon felüliek, kiket úgy is neveznek hogy zsenik, szörnyen magányosak. Nem találnak olyan embert, kinek az intelligenciája megközelítené az övéket vagy egyenlő lenne vele és nincs meg a kellő türelmük ahhoz, hogy másokkal bánni tudjanak. Én azt mondom, hogy áldás, mivel számos esetben minél többet tudsz, annál rosszabb. Minél többet tudsz egy betegségről vagy a kimeneteléről vagy akár a tüneteiről  vagy bármi másról, néhányunk képes a legrosszabbra gondolni, miközben semmi másról nincs szó csupán egy pillanatnyi kellemetlenségről,  melyet meg lehet oldani vagy kezelni lehet gyógyszer nélkül is.