Fekete felhők

Néha oly kecsegtető a halál. Bár ne fájna úgy...akkor talán. Vele együtt véget érne a rohanás, a zűrzavar, a fájdalmak, az egyedüllét. Csend volna, béke és nyugalom és határtalan szeretet. Többé nem érezné, hogy olyan piszkosul egyedül van, hogy nem illik be sehova, kilóg a sorból. Végignézi ismerőseit mind-mind boldogok sok a barátjuk és olyan személyekkel barátkoznak, akikkel ő is szeretne. Szeretne vagányabb, lazább és néha okosabbnak lenni, olyannak, akit látszólag mindenki kedvel. Persze tudja hogy nem tehet mindenki kedvére, de mégis legbelül ezt kívánja néha. De neki miért megy mindig minden olyan nehezen? Úgy érzi, hogy nem igazán tud megváltozni, pedig nagyon szeretne, hogy őt is jobban szeressék és a társaság kedveltje lehessen néha. Mindenkinek van szerelme s mind olyanok, milyent ő szeretne. De neki miért nem jön össze? Mintha kerülnék őt, mert nem tudják hogyan kezelni, jobbnak látják békében, egyedül hagyni. Úgy érzi magát, akár egy aprócska, védtelen lény, aki összegombolyodva ül a sarokban, arcát eltakarván, félvén nézve hatalmas szemekkel a nagyvilágra. Lejött ide, erre a gyönyörű helyre, de az a sok akadály, melybe ütközött és a hibák miket elkövetett elbátrotalanították. Szeretetre van szüksége, egy erős kar gyöngéd ölelésére. De mindez hiányában mást nem tehet, mint lassan feláll a sarokból és megpróbál lábra állni. Talán suta lesz, akár a most született borjú, de nem adja fel ő sem és addig próbálkozik míg biztos lábakon nem áll. Majd bíztatgatván néhai aprócska sikereiből erőt merít, bíztatja magát, erősíti, felkeszül a járásra. A sok emlék közt eszébe jut mindaz az élmény mikor úgy érezte, hogy lenézték, kinevették merész álmai miatt vagy hogy nem hittek benne. Mikor az emlékek végére ér feldühödik és tiszta erejéből felkiállt: "MÉG CSAK AZÉRT IS! Még csak azért is megteszem, bebizonyítom, hogy képes vagyok rá, egyedül, egymagam is!" Felbuzdulva, hogy ő is szép, értelmes, értékes a maga módján, és hogy pár akadály vagy ember nem fogja megállítani, elindult útjára. Megvannak a céljai és azokat el is fogja érni! Így a kis félénk, összezsugorodt, vékonyka kis lény magasra nőtt, erőssé vállt és akár a főnix madár újjá születve vágott ismét neki a nagy világnak!